Tisztelt Olvasó!

 

Semmilyen munkának nincsen vége, és minden ami van formázásban szenved, amit sokszor úgy nevezünk folyamat.

Az emberiség történelme is egy folyamat, ami kezdődött: az erő megszabadulásával, az első kémiai elemek megszületésivel, az élet teremtésével, az élőlény értelmezésével a környezetben való kilátása szerint.

Ezekután jöttek a civilizációkkal a fikciók és a vallási rendszerek.  Sok mindent ismerünk egyéneként társdalom szintén, de elegendő ismereteinkhez meg kell teremtsük a folyamatot.

A csángó-magyar civilizáció az egyik leggrégebbi, legkűlönösebb, valamint azonos ismeretekkel még élő civilizáció a magyar civilizáción belül.

K.u.  300 körül megjelent a csángómagyarság Európában és még élőben van Moldva közepében, de nyomai vannak Ukrajna, valamint Bulgária területén, és Iránban a  Moldáviai Köztársaságban, Erdélyben. Ez a magyar civilizáció nem volt teljesen elrombolva a Vadmodernizált ateista civilizációtól és most összeszedi magát az újjászületésre.

Hosonló civilizáció a második magyar honfoglalási székelységgel, de mégis különbözik.

Székelyeknél található a székely  rovásírás. A csángó magyaroknál ezeknek jelképei.

A jellegzetes harisnyát, „füttyös gagyának” nevezik, mert a második honfoglalók fejlesztették érkezésükig, ezek  a székelyek, melyek tettek neki pencikét és ezért náluk harisnya.

A nők öltözeti szabása két új irányban fejlődött a csángóknál, csúpággal és ingvállal, a székelyeknél csak ingujjal és nyílt bezérrel, ami a csángóknál zárt. Sok csángó olvadt be a románságban, de sok meg maradt és ezek közül a legtöbb  a moldvai romai-katolikusság.

A vadmodernizáció érintette a katolikusságat is, így az egyház probálja szennyezni a csángó-magyar kultúrát..

A mesterségek, amelyek Európa nagy részén kihaltak itt még élőben találhatók.

Ahogy mondta az egyik etnográfus: Ez  Európa legnagyabb népművészeti helysége. Itt van leginkább megmaradva a középkori civilzáció rendszere is..

Nos ezek megtekintését, valamint a jellegzetes csángó kultúra ismerésével találkozni tudnak az első Csángó Múzeumban, Klézsén, a Szeret-Klézse Alapítvány székházában, Buda falu, 65. számnál.

Érdekel e kultúra fejlődése a saját modernizációjában, amit saját fejlődése kint tud elérni. Egy olyan kultúra, amely tiszteli a természetet és együtt él vele fejlesztve a legfejlettebb emberi lényt, az ugynevezett embert.

Egy új út az élet és ember fennmaradásáért. Részese a világnak, részese a magyar kultúrának és részese a román országnak „răzes” azaz Szabad részesek. __Csángók.

Gyere megtekinteni a „Petrás Incze János tájszobát”.

Élni akar ez a kultúra, te pedig segíteni tudod, megtekintheted  és adományoddal, valamint népszerűsítésével megmented.

 

Honlap  e-mail Webmester