|
Tisztelt Olvasó!
Semmilyen munkának nincsen vége, és minden ami van formázásban szenved, amit sokszor úgy nevezünk folyamat. Az emberiség történelme is egy folyamat, ami kezdődött: az erő megszabadulásával, az első kémiai elemek megszületésivel, az élet teremtésével, az élőlény értelmezésével a környezetben való kilátása szerint. Ezekután jöttek a civilizációkkal a fikciók és a vallási rendszerek. Sok mindent ismerünk egyéneként társdalom szintén, de elegendő ismereteinkhez meg kell teremtsük a folyamatot. A csángó-magyar civilizáció az egyik leggrégebbi, legkűlönösebb, valamint azonos ismeretekkel még élő civilizáció a magyar civilizáción belül. K.u. 300 körül megjelent a csángómagyarság Európában és még élőben van Moldva közepében, de nyomai vannak Ukrajna, valamint Bulgária területén, és Iránban a Moldáviai Köztársaságban, Erdélyben. Ez a magyar civilizáció nem volt teljesen elrombolva a Vadmodernizált ateista civilizációtól és most összeszedi magát az újjászületésre. Hosonló civilizáció a második magyar honfoglalási székelységgel, de mégis különbözik. Székelyeknél található a székely rovásírás. A csángó magyaroknál ezeknek jelképei. A jellegzetes harisnyát, „füttyös gagyának” nevezik, mert a második honfoglalók fejlesztették érkezésükig, ezek a székelyek, melyek tettek neki pencikét és ezért náluk harisnya. A nők öltözeti szabása két új irányban fejlődött a csángóknál, csúpággal és ingvállal, a székelyeknél csak ingujjal és nyílt bezérrel, ami a csángóknál zárt. Sok csángó olvadt be a románságban, de sok meg maradt és ezek közül a legtöbb a moldvai romai-katolikusság. A vadmodernizáció érintette a katolikusságat is, így az egyház probálja szennyezni a csángó-magyar kultúrát.. A mesterségek, amelyek Európa nagy részén kihaltak itt még élőben találhatók. Ahogy mondta az egyik etnográfus: Ez Európa legnagyabb népművészeti helysége. Itt van leginkább megmaradva a középkori civilzáció rendszere is.. Nos ezek megtekintését, valamint a jellegzetes csángó kultúra ismerésével találkozni tudnak az első Csángó Múzeumban, Klézsén, a Szeret-Klézse Alapítvány székházában, Buda falu, 65. számnál. Érdekel e kultúra fejlődése a saját modernizációjában, amit saját fejlődése kint tud elérni. Egy olyan kultúra, amely tiszteli a természetet és együtt él vele fejlesztve a legfejlettebb emberi lényt, az ugynevezett embert. Egy új út az élet és ember fennmaradásáért. Részese a világnak, részese a magyar kultúrának és részese a román országnak „răzes” azaz Szabad részesek. __Csángók. Gyere megtekinteni a „Petrás Incze János tájszobát”. Élni akar ez a kultúra, te pedig segíteni tudod, megtekintheted és adományoddal, valamint népszerűsítésével megmented.
|